A kezdetek

Jégkorong. Kanada egyik nemzeti sportja - vágják rá a legtöbben. Így igaz, azonban a kanadai jégkorong, mint sport nem csupán világhírnévvel, hanem széles körben elterjedt kultúrával is rendelkezik. Olyannyira, hogy a különféle jégkorong játékok a nagy gazdasági világválság (1930-as évek) óta részei a kanadai gyerekek, illetve felnőttek szabadidős tevékenységeinek.

Ezek a játékok sokféleképpen csoportosíthatóak, így például megkülönböztetünk hokis társasjátékokat, mágneses elven működő hokiasztalokat, ütős hokijátékokat, asztalihokit, valamint a hazai közönség számára talán legismertebbet, a léghoki játékok csoportját.

Hokis gyerekjátékra gondolva, a legtöbbünknek egy fehér, jégpálya alakú játék jut eszébe, melyen apró színes, jégkorong-játékos figurákat lehet irányítani a pálya két végéből kilógó rudakkal.

A cikket továbbolvasva kiderül az olvasó számára, hogy milyen fejlődésen, viszontagságokon, trendeken ment keresztül a játék, mire elnyerte mai formáját.

Bővebben: A kezdetek

Fejlődéstörténet

A fejlődés és a versenytársak időszaka

A ‘40-es években a termék újdonságai között szerepelt, hogy a belőtt, apró fém korong kigurult az asztal alatt elhelyezett tartóegységbe. Öt évvel később Munro egyik partnere, Steward Molson Robertson megpróbálta megvetni a lábát az amerikai piacon, ez azonban kudarcot vallott. A képhez hozzátartozik, hogy az üzem nem kizárólag jégkorongos játékokat gyártott, például a II. Világháború idején bemutatta a National 9-Man Baseball játékot, mely egy mechanikus baseball játék volt.
A technikai fejlődés és más játékok tapasztalatai hatására körülbelül tíz évvel később, 1954-ben a Munro Games Ltd. forgalomba hozott egy öszvér jószágot, mely még javarészt fából épült, de egyre több alkatrész, például a játékosok is, már fémből készültek. Ez volt az utolsó még klasszikusnak számító fa játék, melyből több ezer darabot adtak el évente. Szériától függően, áruk a 8.95 - 14.95 CAD ártartományban mozgott.

Bővebben: Fejlődéstörténet